Homoszexualitás-biszexualitás – A királylány párt keres
Platón mondta azt, hogy az embereknek régen négy kezük és négy lábuk volt. És kettéváltak. Azt mondta, hogy a férfi-férfi kapcsolat olyan, mint a Nap. A nő-nő kapcsolat olyan, mint a Föld, és a férfi-nő kapcsolat olyan, mint a Hold, amelyik mindig növekszik és elfogy, folyton változik. A homoszexualitás kérdésében számos nyugvópontot sikerült találni az utóbbi évtizedekben. Egyik részről az öröklött, vagy veleszületett hajlamot feltételezhetjük mögötte. De senki sem tagadja a környezeti hatásokat sem, noha a mérleg nyelve – talán kijelenthetjük – jelenleg inkább a hajlam megléte felé mutat.
De a legnagyobb vívmány nem ez. Hanem az, hogy amikor már kialakult a hajlam a fantázia szintjén, akkor a kérdés már csak a hajlam „mennyisége”. Ugyanis a homoszexualitás egy dimenzió, egy skála, nem két kategória van, homo és heteroszexuálisok, hanem két pólusa, azaz van olyan, aki kicsit inkább homoszexuális vagy inkább heteroszexuális, de egyébként biszexuális, mindkét nem képes lekötni valamennyire a szexuális figyelmét, többnyire nem teljesen egyenlő mértékben. Ha pedig már kialakult, akkor a társadalom felelőssége kisebb.
Mit mutat a Szexteszt?
Azoknak a jelenleg 20-35 éves kor közötti nőknek, akik 12 éves koruk előtt vesztették el szüzességüket 18%-a biszexuális, 9%-a leszbikus.
De melyik volt előbb? Esetleg a hajlam, ami ezt a korai érdeklődést szülte, vagy az élmény, ami kiváltotta a hajlamot? Nem tudhatjuk, a Szexteszt csak az összefüggést mutatja, de ez az összefüggés komoly figyelmet igényel! Azt sem tudjuk pontosan, hogy „szüzesség elvesztésén” a biszexuálisok vajon érthették-e azt, hogy leszbikus simogatásokat váltottak, és a behatolás csak később történt meg, avagy nem, a szüzesség elvesztésén a behatolást értik ők is. Az összefüggés ennek ellenére nagyon kiugró. A szexualitáshoz számukra egyértelműen kötődő első élményük is korábbi a leszbikusoknak és a biszexuálisoknak (21-35 év közötti nők és férfiak vizsgálata). 42%-uk teszi 12 éves kora előttre ezt a meghatározó élményt, szemben a heteroszexuálisok 27%-ával.
És a férfiak…
A 20-30 év közötti homoszexuális és heteroszexuális férfiak összehasonlítása:
Az összes 20-30 éves kor közötti kitöltő férfinak összesen 4%-a homo vagy biszexuális, 2% homoszexuális és 2% biszexuális kitöltőnk volt. Ez annyira alacsony százalékos arány, hogy óvatosnak kell lennünk az eredmények reprezentativitását tekintve. Mivel ekkora a különbség a két csoport létszáma között az összehasonlítások igencsak kétségesek, eredményük hasznosságát tekintve.
Az ilyen életkorú homoszexuálisainknak 1%-a, a biszexuálisoknak 9%-a házas. 12%-al jellemzőbb náluk, hogy nem élnek kapcsolatban. Iskolai végzettségüket tekintve jellemzőbb a főiskola vagy az egyetem a kitöltők között. A homoszexuálisoknak nincsen gyerekük, a biszexuálisok értéke megegyezik a heteroszexuálisokéval. A homoszexuális férfiak nem vesztették el szüzességüket korábban, mint heteroszexuális társaik, de a biszexuálisoknál már sokkal jellemzőbb a korai, 12 éves kor előtti szüzesség elvesztése.
Míg a heteroszexuális 20-30 közötti férfi kitöltőknek csak 19%-a rendelkezik 13-nál több szexpartnerrel, addig a homoszexuálisoknál ez 41%. Ugyanakkor a hetente többszöri szex ritkább náluk, láttuk, hogy többségüknek nincs kapcsolata. A homoszexuálisok szexigénye is alacsonyabb kissé, heti többszöri és a napi szexet is kicsit kevésbé preferálják, a biszexuálisokkal ellentétben, akik lekörözik hetero társaikat. A homoszexuálisok 11%-a jelölte azt, hogy 6 éves kora előttről való az első, szexualitáshoz számára egyértelműen kötődő élménye. A biszexuálisoknál ugyanez jellemző, a heteroszexuális huszonéves férfiaknál ez az arány csak 6%. A homoszexuális kitöltők nem hűtlenebbek, a biszexuálisok azonban igen. A nyitott kapcsolatot mindkét csoport erősebben preferálja a heteroszexuálisokhoz képest, a biszexuális férfiak sokkal inkább. A homoszexuálisok kevésbé tartják jó dolognak a házasságot, azt mondják, úgyis elválnak az emberek, vagy hogy gazdasági haszna van, esetleg a gyerekek miatt fontos. Csak 40%-uk állítja, hogy az jó dolog, mindenki erre vágyik, még ha tagadja is. Szemben a heterók csaknem 70%-ával.
A homoszexuálisok 9%-a még nem létesített szexuális kapcsolatot azonos neművel. A heteroszexuálisoknak pedig 5%-a már igen. A biszexuálisoknak 31%-a nem élt még át élesben olyan élményt, melyet szexuálisan a magáénak vall.
A homoszexuális huszonéves férfi kitöltőink 50%-a már próbálta hármasban a szexet.
Egyértelműen kevesebbet szexelnek, de láttuk, hogy sokan közülük nincsenek kapcsolatban és gyakrabban használnak szex-segédeszközöket egyedül. A heteroszexuális huszonéves kitöltők 9%-a jelölte, hogy fantáziált már szexről azonos neművel. A homoszexuális férfi kitöltők 90%-a jelölte azt, hogy az orális szex gyakori a szexuális életében, szemben a heterók 76%-ával. Ugyanannyian gondolják közülük azt, hogy a szex ártalmas szerelem nélkül, mint a heteró társaik, a biszexuálisok kevésbé. Jellemzőbben gondolják huszonévesen, hogy egy jó párkapcsolatban is előfordulhat, hogy nem jó a szex évekig. Ha a partnerek között elmúlik a szerelem és a szex is akadozik, sokkal jellemzőbben gondolják azt, hogy a barátságot kell erősíteni és közös célokért dolgozni. Olybá tűnik, hogy heteroszexuális kitöltőink kapcsolat-felfogása nem a szex, hanem a szeretet körül forog. Jellemzőbb rájuk az is, hogy csak akkor szeretnek szexelni, ha harmónia van a kapcsolatukban. De gyakoribb az egyéjszakás kaland és az önkielégítés is, sokkal. Kevésbé gondolják megalázónak az orális szexet és azt is jellemzőbben tagadják, hogy orális szexet kapni mindig jó volna.
Sokkal kevésbé jellemző, hogy fizettek volna szexért és a merevedési zavar, valamint a korai magömlés is kevésbé jellemző náluk.
Nem szabad elfelejteni, hogy a két csoport létszáma nagyon eltérő, így a homoszexuálisokra nézve talán nem annyira informatív ez a vizsgálódás. De azt látjuk, hogy nem annyira a szexről, mint inkább a szeretettel teli kötődésről szól a kapcsolati fantáziájuk. Nem arra keresnek társat, hogy legyen kivel szexelni. Azt is tapasztaljuk, hogy nagy hiba volna a biszexuálisokkal együtt vizsgálni őket, mert a két csoport teljesen más képet mutat.
De mi is az a homoszexualitás
A problémás kérdéskör
Már írtuk, hogy a homoszexualitás egy skála, amelynek két pólusa van, azaz van olyan, aki kicsit inkább homoszexuális vagy inkább heteroszexuális, vagyis kicsit ehhez vagy kicsit ahhoz a pólushoz van közelebb.
Ez így talán érhető, ám mi van a kettő közötti területtel?
Tételezzük fel a hajlamot egy elképzelt kisgyerekben, aki erős környezeti ingerekkel találkozott fiatal felnőtt vagy kisebb gyermekkora idején. Azt is tudjuk, hogy sok esetben már kisgyerekként tudja a leendő homoszexuális, hogy ő olyan királylány, aki azt akarja, hogy egy másik kis királylány mentse meg, vagy fordítva, királyfiként királyfikért szeretne küzdeni. És a legfontosabb és egyben legrázósabb kérdés akkor napjainkra már ez: segítsük-e mesékkel a gyerekeket, hogy magukra ismerhessenek? Vajon ezzel hozzásegítenénk őket ahhoz, hogy a környezet idejében léphessen, esetleg ezekkel a mesékkel csak erősítenénk a hajlamot? És mi legyen a segítségnyújtás célja? Elfogadni a helyzetet? Esetleg megváltoztatni?
Ugye látjuk, hogy ez azért meredekebb kérdés, hiszen láthatóvá tenni őket önmaguk és a környezet számára, az egyszersmind azt is jelenti, hogy nem túl diplomatikusan állást kell foglalni ezekben a kényes kérdésekben, és utólag kiderülhet az is, hogy nem volt igazunk. Láthatatlanságuk egyben a társadalom elfordított feje és lehunyt szeme is. Mert senki sem tudja biztosan, hogy fiatal korban mivel is lehet segíteni a legjobban, mi lehet a jó célja a segítésnek, és mert nem volna demokratikus végeredmény, ha kiderülne, hogy ha egy hajlammal rendelkező gyereket csábítás ér, vagy egy ilyen filmet talál, akkor ezek a korai élmények pontosan mennyire meghatározóak a későbbiekben. Jó lenne biztosan tudni, hogy nem ezen múlik. Mert ha kiderülne, hogy ezek a hatások, akár véletlen hatások számítanak, akkor hatalmas felelősség hárulna a társadalomra.
Hajlam, öröklődés vagy környezeti hatások?
A válasz nem lehet biztos, még mindig van némi köd, nem sikerült biztosat megtudnunk, hiszen mindhárom mellett szólnak bizonyítékok. Kényes kérdések ezek, mert a szakirodalom bizonyossága nem olyan emberközeli, mint arra szükség volna, és ez a bizonyosság is homályos. A jelenlegi válasz az, hogy a hajlam már valószínűleg jelen van a kisgyerekek nagy részében, de nem tudhatjuk azt sem, hogy mindenkiben biztosan ott van-e. Elképzelhető, hogy van néhány leendő biszexuális vagy leszbikus, akiben nincsen, és csak a környezeti hatások okozzák az érdeklődést. A hajlam minden esetre nagyon valószínű, de a vizsgálódás még tart. Sokan hiszünk abkkorban ott lapul a hajlam, egyben abban is hiszünk, hogy a meglévő hajlam még nem ír számukra sorskönyvet. Ugyanakkor téves hozzáállás lenne társadalmi szinten bármilyen beavatkozásra ragadtatni magunkat, vagy hibáztatni bárkit, további kutatások nélkül. Miért?
Mert könnyű rámutatni bárkire, ha hibást keresünk, másrészt az biztos, hogy nem ők választották ezt a helyzetet, nem is a szüleik, és a környezet megfelelő elfogadása nélkül még nehezebb helyzetbe kerülnek a skála másik végén lévő emberek. Fontos tudnunk, hogy bennük is csak akkor tisztul le a kép, akkor tudja megfogalmazni igényeit, ha már nem takarja el magát, önmaga elöl a félelem. Megkockáztatom, hogy a homofóbia késlelteti nagyon sok emberben a helyzet tisztázását, hiszen félelmeket generál az elutasító magatartás.
Ahhoz, hogy segíteni lehessen, elfogadó légkörre van szükség. Fontos tudni azt is, hogy a kialakult, testet öltött hajlamon felnőtteknél is csak akkor lehet segíteni, ha kérdéssel fordulnak önmaguk felé. Talán akkor lehet segítséget nyújtani, a megfelelő terep előkészítésében a tisztánlátáshoz, de semmiképp sem segít egy elfogult kísérő és a szakember sem.
Akadnak, akik merészen vállalják, mások szemlesütve dadognak, ha a téma szóba kerül, pedig szinte biztos, hogy az aktív szexuális életet élők nagy számban elképzelték már, milyen lenne a szex egy azonos nemű emberrel….
Fantasztikus fantáziák-szex egy azonos neművel
Bár a társadalom ma már nyitottabban és elfogadóbban ítéli meg a helyzetet, azért sokak számára még ma is rémületes lehet a kérdés, hogy vajon a saját nemünkkel kapcsolatos szexuális fantáziák hátterében- mi lapul valójában? Lehet, hogy leszbikus az a nő, aki gyakran gondol arra, milyen lehet egy másik nő ajkának érintése, a csókja vagy a simogatása? Esetleg „csak” kíváncsisága nem ismer határokat?
Vajon van éles határ, és ha igen, hol húzódik homoszexualitás és a heteroszexualitás között?
Esetleg csak fokozatok léteznek a szexuális orientációt illetően?
Mi lehet az oka, ha valaki, bár hetero- kapcsolatban él, csak férfivel (férfiakkal létesítet szexuális kapcsolatot), mégis maszturbálás közben szívesebben gondol egy másik nőre?
Bár, heterokapcsolatban is jut számára szexuális öröm és kielégülés?
Az ország nagy szextesztje alapján azt mondhatjuk, hogy a szex azonos neművel szinte divattá vált hazánkban, ám a nők viszik a pálmát, ők ugyanis sokkal nagyobb számban hajlandóak azonos neművel szexuális kalandba bocsátkozni, és jóval nagyobb gyakorisággal fantáziálnak erről a csavaros helyzetről, mint a férfiak.
A számok így alakultak:
Átlagot számolva a heteroszexuálisok 29%-a fantáziál a saját nemével való szexi aktusról.
A gyakorlatban viszont csak a 12%-a az, aki ki is próbálta a szexet a valós életben is.
Ám ennél is beszédesebb az a szám, amely a nemek alapján írta le a szexuális fantáziák meglétét a heteroszexuálisok körében:
Itt ugyanis hatalmas a különbség, hiszen a hetero nők 41 százaléka, míg a hetero férfiak csupán 9%-a írta azt, hogy az azonos neművel való szexuális fantáziálás része volt (vagy most is) szexuális életének.
A megvalósítás pedig az életkorok szerint lehet érdekes, itt ugyanis minél fiatalabb valaki, annál gyakoribb a szexkapcsolat azonos nemű partnerrel.
Szexuálpszichológus szakértőnk szerint azt, hogy milyen egy ember szexuális irányultsága, hogy valójában hova tartozik.. azt az egyén érzi önmagán belül. Hiszen ő határozza meg saját magát. Az persze más kérdés, hogy mindezt felvállalja, vagy különböző okok miatta elnyomja magában.
Ennek ellenére, attól, hogy valaki fantáziál a saját nemével való szex-aktusról, egy pillanatig sem jelenti azt, hogy homoszexuális vagy leszbikus, ha csak önmagát meg nem határozza.
Sokkoló fordulat egy párkapcsolatban, amikor kiderül, hogy valamelyik fél a saját nemét szereti….
Övön alul…. a pasim a férfiakat szereti
Talán nincs is olyan ember, aki sebek nélkül úszna meg egy ilyen jellegű szembesülést. Pedig könnyen lehet, a lelke mélyén mindig is tudta, hogy valami nem stimmel a kapcsolatban, hogy valami vibráló titkot rejteget a párja. De hogyan történhet meg, hogy valaki évekig, akár évtizedekig is képes hazudni a párjának, önmagának. Hogyan lehet, hogy valakik egy egész életet is felépítenek a hazugságra. Megházasodnak vagy férjhez mennek, gyerekeket szülnek vagy nemzenek…. „Tökéletes” apának vagy anyának tűnnek vagy teljesen hétköznapiak. Emberek, akik sokáig nem akarják, nem merik vállalni saját érzéseiket, valódi vágyaikat.
De valóban hazugság az ilyen típusú rejtőzködés? Vagy olyan szégyenteljes még mindig a másság felvállalása, hogy a megszégyenüléstől való félelem képes elnyomni a legerősebb ösztönkésztetést is? És az illető tulajdonképpen nem hazudik, csak elnyomja vágyait? És mi történik a másik féllel? Hogyan lehet fogadni, vagy el lehet egyáltalán fogadni méltósággal és gyűlölet nélkül a sorsfordító információt?
Szakértőnk segítségével, valamint fórumbejegyzések alapján körbejártuk a témát.
Női szerepjátszás
A bejegyzések alapján úgy tűnik, ez a felállás a gyakoribb, illetve ez derül ki gyakrabban, amikor a feleségről, vagy a pár női tagjáról derül ki, hogy azért a nagy húzódzkodás az ágyban, azért ritka az erotikus alkalom, mert a nő valójában egyetlen pillanatra sem kívánja férjét vagy férfipartnerét, ő ugyanis a nőkért, a saját neméért rajong. De hogy mikor válik a nő számára is ez a tény nyilvánvalóvá? Sok esetben évekkel a házasságkötés, vagy a párválasztás után …
Iza, 43 éves, fodrász
„Húsz év kellett hozzá, hogy szembe merjek nézni saját magammal. Hogy el kezdjem, először saját magam, aztán szakember segítségével boncolgatni, hogy miért nem megy a szex a férjemmel. Két gyerekünk van, és pontosan húsz év házasság van mögöttünk. És húsz évig csak a férjemmel szex-szeltem, illetve előtte is csak férfipartnerem volt. Nővel három éve voltam először együtt. Hogy tudtam e, hogy tulajdonképpen leszbikus vagyok? Nem.. és igen… saját magamnak is hazudtam, és a férjem iránt közömbösségemet mindig meg tudtam magyarázni valamivel… terhes vagyok, szültem, túl kicsi a lakás, nincs elég idő és megfelelő alkalom. De azért kínban voltam, ha egy klassz csajra néztem a strandon, és zavarba jöttem, és nem értettem, mi ez a bizsergés az ágyékomban a puszta látványra… amikor a férjem, a nyelvével se tudott soha kielégíteni….”
Egy pasi számára se könnyű elfogadni az új helyzetet, főleg akkor nem, ha annyi éven keresztül önmagát hibáztatta párja szexuális kudarcaiért:
Vilmos, 38 éves, könyvtáros
„ Ma már szinte jó…megkönnyebbültem, hogy tudom, a párom nem azért maradt folyamatosan „alul” az ágyban, mert én voltam a béna… hanem, mert esélye, esélyem se volt arra, hogy lázba hozzam. A volt páromról kiderült ugyanis, hogy leszbikus
De azért van bűntudat bennem, én ugyanis látványosan és hangosan szidtam éveken keresztül a homoszexuálisokat. Semmi nyitottság nem volt bennem. Hogy is mondhatta volna el Éva, hogy ő is az. Inkább elfojtotta az érzéseit, hogy nekem ne okozzon csalódást.”
Máskor azért marad titokban a dolog, mert a „titkot őrző” attól fél, párja elhagyja, szétesik a család, és képtelen felvállalni a vélt következményeket.
Mariann, 29 éves, autóbuszvezető
„ Mindig is nagy családra vágytam. Apám korán meghalt, anyám nem tudott eltartani, intézetbe kerültem. Ott értek az első szexuális élmények. Olyan igazi kamaszos, csajos szex volt. És én élveztem. Akkor azt hittem, ezzel mindenki így van, de később kiderült, másoknak nem volt annyira jó, mint nekem, és a többiek inkább pasikkal mentek el. Aztán elhalványult ez az érzés, és erősebb volt az, hogy talpon akarok maradni, férjet, gyerekeket szeretnék. És aztán megismertem Andrást. Kicsit mulatságos, ha visszagondolok, miért éppen őt választottam…. Mert szóval azért, mert kicsit nőies volt. Nem volt az az igazi pasi…. Gömbölyű és hajlítható… a kalapot is mindig én viseltem a kapcsolatban. Mégsem volt jó a szex soha vele. De mivel minden más stimmelt, és aztán jöttek a gyerekek is, hát együtt maradtunk. Nagyon nehezen tudtam elmondani neki a dolgot, de ma már tudja, hogy én a csajokat szeretem, és néha meg is csalom őt. Szigorúan nőkkel. Ő tudja és hagyja ezt, azt mondta egy nő a mi házasságunkra nem veszélyes, és velem akarja felnevelni a lányainkat.”
Lehetetlen küldetés?
Kicsivel nehezebb a másság felvállalása, ha férfiről van szó, és nem csak azért, mert a társadalom is ferdébb szemmel tekint még mindig a másságra, ha férfiakról van szó, hanem mert a férfiak közötti aktust, a konkrét szex részleteit nehezebb elképzelni, elfogadni.
„Valahogy olyan piszkosnak tűnt az egész, amikor megtudtam-, -írta az egyik, a kérdésben érintett fórumozó. A részletek voltak piszkosak. A tudat, hogy hol bennem, hol egy férfi testében „kalandozott” a párom pénisze. Nyolc éve éltünk már együtt és én semmit nem sejtettem az egészből. Rajtakaptam egy barátjával, így derült ki a dolog. De én tényleg nem sejtettem, inkább örültem, hogy olyan sok haverja, barátja van. Mert a srácok, akik esetleg eljöttek hozzá-akkor azt hittem hozzánk, kedvesek voltak, nem okoztak gondot. Néha unatkoztam is mellettük, és sokszor magára hagytam a barátaival, elmentem moziba, színházba vagy behúzódtam a dolgozószobába olvasni. Szóval volt alkalma nem is kevés, hogy éljen valódi vágyai szerint.
Aztán egy alkalommal, moziba indultam, de félútról visszafordultam, mert megjött a menszeszem. Hát földbegyökerezett a lábam, amikor beléptem és láttam, hogy a nappaliban szerelmeskedik a párom az egyik „barátjával.”
Sokkot kaptam, és máig nem tudok neki megbocsátani. Hazudott nekem. És bemocskolt engem is.”
Orsolya, aki öt év együttélés után tudta meg, hogy párja a férfiakat szereti, könnyebben tudta elfogadni a helyzetet, talán azért, mert nem kellett szembesülnie a látvánnyal, a párja ugyanis megismerkedésük évfordulóján egy levélben vallotta be a titkot:
„Azt hiszem a tapintat miatt tudtam átlépni a dolgon, persze a mai napig bánt, nem az, hogy a volt párom homoszexuális, hanem az, hogy ezek szerint nem figyeltem rá eléggé. Én nem vettem észre semmit. Nem volt valami fényes a szex vele, nehéz volt életet lehelni a „farkába”, és könnyen elillant az izgalom nála, de nem gyanakodtam. Erre semmiképp. Ma már csak röhejesnek tartom, de én féltékenységi jeleneteket szoktam rendezni. Nők miatt….én ugyanis azt hittem, azért nem akar velem szex-szelni, mert másik nőre vágyik….”
Néha nem lehet tudni, hogy a véletlen műve, vagy éppen a férfi az, aki úgy keveri a kártyát, hogy ne kelljen vallania, de a párja mégis ráébredjen: baj van.
Angéla, 35 éves, gyerekorvos
„Három éve éltünk együtt és én már a házasságot terveztem Tamással, és nem esett túl jól a húzódozása….. állandóan időt kért, mert még újabb vizsgára készül, aztán be kell dolgoznia magát a szakmába, aztán jó lenne néhány hónap külföld… ilyenek. Valahogy éreztem, hogy nem őszinte, hogy valami nagy gáz van. Sokszor, ha együtt voltunk is, külön vonult tőlem, net előtt ült, állítólag a levelezését böngészte, vagy híreket olvasott, de ha rákattintottam utána a gépre, nem láttam merre szörfözött, titkos utakon járt. Ez, a netes titkos ügyei voltak azok, amelyek igazán felkeltették a gyanúmat. Egy alkalommal az én gépemet használta és nem vette észre, hogy a privát nézegetőben kivettem a pipát a böngészési előzmények elöl…. Akkor szégyelltem a dolgot, ma már nem. Így tudtam meg ugyanis, hogy homoszexuális pornóoldalakkal szórakoztatta magát, míg én a másik szobában olvastam, vagy éppen vacsorát főztem neki. Amikor szembesítettem a dologgal, azt vártam, hogy majd tiltakozik, hogy kiakad, amiért bebuktattam, hogy mit tudom én…. De nem…. Azt láttam, iszonyatosan megkönnyebbült, hogy végre én is tudom, a pasikat kedveli. Azt mondta, egyszerűen nem volt bátorsága elmondani nekem.”
„Valójában a rejtett homoszexualitásnak számtalan olyan jele van, amit egy párkapcsolaton belül észre lehet venni. Elsősorban a szex területén, ám más jelek is akadhatnak. Amikor a homoszexuális fél párja azt mondja, ő nem érzett, nem sejtett semmit, nagy valószínűséggel nem mond igazat, csak éppen nem akarta észrevenni a jeleket. Ennek- „a nem akarok látni”, jelenségnek számtalan oka lehet: félelem, a pár elvesztésének megakadályozása, kényelem esetleg egzisztenciális okok.
Ha mégsem vett észre semmit, az azt is jelentheti adott esetben, hogy ő maga is felszínesen vett csak részt a párkapcsolatban, és emiatt érezhet bűntudatot is.
A kiderülés módja, vagyis az hogy, lebukás miatt válik nyilvánvalóvá a másság, vagy esetleg egyszer csak felvállalja a homoszexuális fél saját identitását, és ezt nyíltan közli is párjával, meghatározó lehet a tény elfogadása és a további kapcsolat alakulása során.
Az őszinte felvállalás, még akkor is, ha évek kellettek ahhoz, hogy valaki elegendő bátorságot gyűjtsön ehhez a cseppet sem könnyű őszinteséghez, minden esetben hagyhat egy járható csatornát a felek között, és ez különösen akkor fontos, ha közös gyerekek is születtek a kapcsolatban.
Olykor (sőt szinte minden esetben) határozottan megkönnyebbülést hoz, amikor a felek tiszta vizet öntenek a pohárba, hiszen egy ennyire súlyos titok óriási feszültségeket kelt a felekben, amelyek egészen más területekre is kivetülnek. Sokszor a pénz vagy a megélhetés, esetleg a gyereknevelés körül felcsapó viták, vagy indulatok mögött is a rejtett homoszexualitás, a meg nem élhető, ki nem beszélhető problémák okozzák a valódi konfliktust.
Minden esetben mindkét fél részére fontos, hogy szakember segítségét kérje, hogy fel tudja dolgozni a titok kiderülése miatti feszültségeket.”
Éreztél már valaha valami halk bizsergést, ha egy másik, szépséges női testet pillantottál meg? Vajon megrémültél az érzéstől, vagy átadtad magad az erotikus zsongásnak, és szabadon engedted csapongó fantáziádat? Akár igen, akár nem, a téma nagy valószínűség szerint nem állhat messze tőled sem. Hiszen, mint minden nőt, téged is érhettek már szexuális csábítások egy másik nő részéről. A kérdés az, hogy mi történt azután…..
Egymás szemében: ha nő szeret nőt…
Leszboszi szex
A leszboszi szerelem történelmi idők óta ismert. Koronként és kultúránként ugyan változó volt a megítélése, de ellentétben a férfi homoszexualitással, amely napjainkig nagy vihart kavar, a nők egymás közötti szexuális érintkezése elfogadottabb volt és ma is az a társadalomban. A homoszexualitás nem bűn és nem betegség, egy állapot, amely végigkíséri az egyén életét.
A nők közötti szex a férfiálmok netovábbjai között szerepel. Akár nézőként, akár aktív résztvevőként, de a legtöbb pasi, szívesen részt venne egy izgató leszboszi műsoron. Főleg ha saját párja is szerepel a darabban.
A téma örökzöld: internetes fórumok sokasága foglalkozik a kérdéskörrel, és akad olyan is, amely több ezres látogatóval dicsekedve sem tudja maradéktalanul feldolgozni a nők közötti szex/szerelem témakörét.
Gyerekkori élmények?
A szexuálpszichológia elfogadó álláspontjai szerint a gyermek és ifjúkorban átélt homoszexuális élmények hatása (orvosos, vagy papás-mamás játék, esetleg a kamaszkori próbálkozások) hatása nem játszik szerepet a homoszexuális identitás kialakításában. Illetve csupán annyiban, hogyha a hajlam létezik, akkor a pozitív élmények ezt megerősíthetik. De csakis azoknál az embereknél, akiknél a hajlam egyébként is fellelhető. Amennyiben nem: a legvarázslatosabb szexélmény se fogja a hajlamot kialakítani. Az ilyen események, élmények behúzódnak a lélek mélyére, akár egy kellemes kirándulás emléke.
A fentiek szerint attól sem fog senki a saját neméhez vonzódni, mert negatív tapasztalatai vannak a férfiakkal, vagy, mert konkrétan, egyáltalán nem jó a szex a pasikkal. A magyarázatot éppen ott kell keresni, hogy vajon miért nem jó? És egy nővel miért igen? A választ mindenkinek önmagában kell keresnie.
Divat vagy hajlam?
Ezt a kérdést is csak te döntheted el. Éppen azért, mert a saját vágyaidat csak te ismerheted. Te tudod csupán, hány alkalommal fut át az agyadon a gondolat, az érzékeiden a vágy, hogy megkóstold egy másik nő csókjait. Te tudod, az esetlegesen megélt homoszexuális élmények (ha azok véletlenül, nem előre tervezetten történtek is meg veled) hogyan hatottak rád. Megerősítették benned a kívánságot, esetleg ellenkezőleg, kínos pillanatokat éltél át, és azóta is pirulva, és mélyen titkolod a Leszbosz szigetén tett kiruccanásodat.
Ugyanakkor jó, ha tudod, hogy se a gondolat, se az álom, de még a megtörtént erotikus találkozás sem adhat okot a szégyenkezésre. A legtöbb nő agyában és álmaiban ugyanis ugyanúgy megfordul a gondolat, ám a neveltetés, esetleg a társadalmi elvárások hatására kiűzi azokat. Persze ma már egyre többen élnek az alkalommal, hogy kíváncsiságukat kielégítsék. Esetleg éppen azért, hogy válaszolni tudjanak végre a kérdésre, vajon a rejtett hajlam miatt foglalkoznak oly sokat a témával, esetleg tényleg csak követni akarnak másokat ezen a területen is. Hiszen a legtöbb barátnő kipróbálta már (vagy azt mondta) a szexet egy másik lánnyal.
Azt se tudom, mi vagyok?
Ha tehát te is belevágsz, mert kíváncsi vagy, vagy kísérletező elme, esetleg hóbortból, vagy azért mert ezt vagány bátorságpróbának tekinted, lényeg, hogy ne vonj le messzemenő következtetéseket a dologból. Vagyis nem kell a megélt (és esetleg kifejezetten pozitív) élmények hatására címkéket ragasztani a homlokodra. Attól, hogy részt vettél egy leszbi aktusban, még nagy valószínűséggel nem vagy leszbikus, és biszexuális se, vagy ha az élmény hatására világossá válik számodra, hogy igen, akkor annak felvállalása magánügynek tekintendő. És jó, ha tudod, se több se kevesebb nem leszel tőle. Persze ha felvállalod, és nem csak egy röpke kirándulás volt az érzékek forró birodalmába a szerelmes aktus egy másik lánnyal, azt valószínűleg nem fogja tárt karokkal fogadni a környezeted. A biszexuális kalandozás ugyanis belefér a közerkölcsbe: (ezt nem értette a doktornő, illetve valószínű nem ért vele egyet, de ezt nem mondta ki) a leszboszi szerelem nyílt felvállalása és annak elfogadtatása azért még várat magára.
Csak a pasid akarja?
Mielőtt belevágsz egy erotikus kalandba egy másik lánnyal, akár úgy, hogy csak ketten ismerkedtek egymással, akár úgy, hogy kedvesed is részese az új élménynek, fontos, hogy tisztázd magadban, vajon valóban szeretnéd e kipróbálni a szexet a saját nemed egy vonzó tagjával. Ha a válasz nem, akkor nyugodtan utasítsd el százszor is a párod kérését. Egész egyszerűen azért, mert jogod van hozzá. A szexualitásba csak az férhet bele, amit te is akarsz. Ha viszont valóban vágyakozol a másik lány után, és alig bírsz a kíváncsiságoddal, vágj, vagy vágjatok bele a dologba. A pasikat már az is tűzbe hozza , ha a szemük előtt nem egy, hanem két izgatóan szép nő hever, az pedig az extázisig kergeti őket, ha a két lány ismerkedik a másik testével, vagy ha szemük láttára keresik egymás gyönyörét. Persze itt is, mint minden aktusnál, ugyanolyan fontos, hogy a pár mindkét tagja saját és a másik örömére menjen bele. Igazi intimitás azonban csak két ember között érhető el. Így a hármas együttlét nem több, hanem kevesebb élményt jelent
Mert úgy akarod…
Persze az is lehet, hogy nem kell a pasidnak könyörögni, mert tulajdonképpen évek óta izgat a téma, csak valamiért újra és újra visszariadtál attól, hogy kiteljesedj ezen a területen. Mert félsz a következményektől, esetleg a saját érzéseidtől. Mert mi van, ha túl jól sikerül a próbálkozás, és az eddig ügyesen, hét lakat alatt tartott vágyak irányíthatatlanná válnak? Akadnak nők, akik egy életet leélnek úgy, férjjel, akár több gyerekkel, hogy tulajdonképpen soha, egy pillanatra sem ismerték be maguknak, hogy ők nem erre vágytak. Nem férfi szerelmére, nem egy férfi ölelésére voltak nyitottak, de a környezet és az elvárások nem tették lehetővé, hogy megéljék vágyaikat. Ha te úgy érzed, szexuális életed nem a megfelelő vágányon halad, és határozottan másra vágysz, akkor jobb, ha kideríted, merre felé visz az út az erotika területén. Lehet éppen egy új, egy másik lánnyal megélt szex-kaland hatására döbbensz rá, hogy kedvesednél kívánatosabb és odaadóbb szeretőt se itt-se ott, nem találsz, mert ő a tökéletes…
A női homoszexualitás sokkal tovább rejtett maradhat, hiszen a nők közötti gyengédség kifejezése szélesebb területet ölel fel: ártatlannak minősül a puszi, az ölelés, az összebújás, és a kézen fogva járkálás egyaránt.
Ma a leszbikus aktus megélése ugyanúgy divat, ahogy sok más extrém helyzet elfogadottá vált a szexualitás területén.
Különbséget kell tenni a homoszexualitás és a biszexualitás között. A homoszexuális (nők esetén leszbikus) hölgyek csak és kizárólag a saját nemükhöz vonzódnak, míg a biszex nők mindkét nem tagjai felé érezhetnek vágyat, és érhetnek el kielégülést. A biszexualitást azonban nem szabad összekeverni egy bizonyos személyiség-zavarral, ahol az identitás zavara húzódik meg a háttérben, és elsősorban a határok hiányoznak.
Egyesek szerint a puszta kíváncsiság nem lehet magyarázat a szexuális határ átlépésére, vagyis ha valaki túllép az álmok és a fantáziálások mezsgyéjén, akkor két lehetőség állhat fenn, vagy nem elég érett és erős az identitás tudata, vagy valóban van hajlam benne a homoszexualitásra. Ezeknek a fogalmaknak, határoknak a kijelölése szakértőnk véleménye szerint az egyént illetik meg. Tekintve, hogy nem betegség a homoszexualitás (amennyiben a nemi identitás zavarával nem jár együtt), így ez az egyénnek és párjának a magánügye és oda sorolja magát, ahova kedve tartja, a társának pedig szintén joga van a véleményéhez.
18 éves kor alatt nem lehet kategóriákat felállítani: a gyerekek és a fiatalok szexuális identitása ugyanis még kialakulatlan.
