A “csökkent vágy” egy csendes és alattomos “tünet”. Sokan beletörődnek, mondván: ilyen az élet. Elmúlik a szerelem, csökken a vágy. Ám ez csak részben igaz. Ahogyan a 250.000 kitöltőt számoló “Országos Szex-teszt” tanulságaiból láthatjuk. Még a 7 évnél hosszabb kapcsolatokban is csak 12-15% az, akik nem szexelnek legalább kéthetente egyszer. Tehát csökken ugyan az együttlétek száma, de nem törvényszerű, hogy lecsökken heti-kétheti egy alkalom alá.
Mi a helyzet akkor a csökkenő vággyal és mi a megoldás?
Jó hír, hogy a legtöbb ilyen eset többé-kevésbé hasonlít azért egymásra, így a csökkent vágy terápiája -bár szerteágazó, ágas-bogas, de!- viszonylag kidolgozott.
Először is van első, második, harmadik és negyedik stádium.
Az első stádium(max. két éve fennálló tünetcsoport) abban különbözik a másodiktól, hogy nincs “felülfertőződve” a játszmával, amiben a két fél szereposztása az alábbi:
Üldöző (kopogtató) és Üldözött (csökkent vágyas).
Az első stádium rövidebb idő alatt és könyebben kezelhető.A második esetében magát a játszmát is meg kell szüntetni, valamint eddigre a csökkent vágyas fél már teljesen bizonytalan abban, hogy neki van-e még egyáltalán szexuális vágya. A szex kezdeményezése eddigra kizárólag a partner kezében van, ezáltal sajnos jelentése is bizonytalan. “Kié ez a szex?” kérdezhetnénk, és sajnos a leggyakoribb válasz erre csípőből az, hogy: a partneré. Esetleg “közös”. De a csökkent vágyas nem birtokolja, inkább csak résztvevője vagy elszenvedője a szexnek.
Noha az egész tüntetcsoportra jellemző, hogy a megvalósuló szexuális aktus kielégítő, többnyire mindkét fél számára orgazmussal végződik és akár fel is merül a felekben, hogy csinálhatnák gyakrabban. Igen, még a csökkent vágyas félben is. De valahogy nehéz hozzákezdeni.
Ilyen szempontból a csökkent vágy egy nagyon alattomos tünet, de erre később még visszatérünk.
A harmadik stádium az arc nélküli szexuális fantáziák megjelenése a csökkent vágyas félnél, ezek elsősorban önkielégítéshez kapcsolódó fantáziák, melyekben még nem szerepel konkrét partner.
A negyedik stádium pedig általában annak a kipróbálása, hogy vajon működne e mással, visszatérhet-e még a vágy.
A csökkent vágyasok ha választhatnak egy kávé vagy a szex között, inkább a kávét választanák. Nem tudják pontosan, hogy miért is, hiszen a szexuális együttlét kielégítő mindkét fél számára.
És a probléma, ami meghúzódik a csökkent vágy mögött? Az már kicsit diverzebb, legtöbbször elsődlegesen a ki-nem-mondott “NEM!”-ek körül keresendő. Eleinte. Az ilyen esteekben később már a határok elmosódása is jellemző, nem lehet tudni, hogy magamért, a másikért, karitatív okokból, kötelességből, vagy valódi belső motivációból történik az együttlét, tehát az “Igen” nem igazi igen többé.
Előfordul még ugyanilyen gyakran az, hogy az érzelemszabályozás zavaráról van szó, azaz bizonyos érzelmeket csak az egyik félnek van joga átélni, vagy egyiknek sincs és így bizonyos érzelmek tiltottak a kapcsolatban. Például: a kapcsolatban tilos haragudni egymásra, vagy a haragot csak az egyik félnek van joga kifejezni.
Nem véletlenül mondta azt Verena Kast, hogy:
“Agresszió, önérvényesítés és önzés nélkül nincsen szex.”
Persze itt nem arra az agresszióra gondolt Ő, ami a leggyakoribb asszociációja e szónak. Ő az “agredi” igéhez nyúlik vissza, melynek jelentése:
Megfog, megragad, odalép a változtatás szándékával.
Az ilyen változtatásra irányuló tendenciák és ezek potenciális lehetősége illetve megvalósulása az, aminek hiányában a kollega állítása szerint a szex az, ami elkopik.
Aztán van még olyan eset is, ahol a háttérben egy régi fájdalmas cselekedet vagy cselekvéssorozat munkálkodik. Úgy lehet általánosan megfogalmazni, hogy ha valaki egyedül hagyja a partnerét egy érzelemmel, amit az próbál a tudomására hozni, s ő erre csak legyint, mondván:
“Probléma akkor van, ha majd én azt mondom!”
akkor a kapcsolat szereti beletenni a másik, legyintgető felet egy hasonló érzelembe, mégpedig kb. két éven belül. Hogy miért? Arra maximum filozófiai válaszok születnek, minden esetre gyakran valósul ez meg úgy, hogy a szex jelzi a problémát.
A másik fél érzéseinek a hiteltelenítése tehát a harmadik leggyakoribb oka a csökkent vágy kialakulásának.
Jó, rendben. De mit fogunk vele csinálni?
Az első és legfontosabb ökölszabály az, hogy a folyamat elején mindig a csökkent vágyas fél fogja szabályozni a kapcsolatban a közelség-távolság dimenzióját, legyen az téri, érzelmi, fizikai, szexuális, vagy egyéb dimenzióban megvalósuló közelség-távolság.
Erre szokták azt mondani a csökkent vágyas partnerek, hogy
“Á, mi már ezt próbáltuk, de ha nem szólok hozzá és hagyom, akkor sohasem lesz semmilyen szex!”
De, lesz!
És nem, nem jól próbálták. Mert pl. két hétig tartott csak az a próba. Mert közben megjegyzéseket tettek, amivel szintén kéretlenül közeledtek vagy lesajnálóan, bűntudatkeltően, stb. abajgatták a másik felet.
És igen, ez idő. De az idő alatt, közben szépen rájön a csökkent vágyas fél is -általában egyéni órák kíséretében -arra, ami megnyugtatja majd: hogy van még vágya. (Erről a szakaszról könyveket lehetne írni…)És arra is, hogy nem lesz semmi belőle, ha nem kezd el közeledni. De ebben a stádiumban még ez a vágy aprócska, nem is feltétlenül a szexualitást érinti elsőre hanem inkább azt az érzelmet, ami sérült korábban vagy kimaradt már évek óta. Tehát az első vágyak nem szexuális, hanem kapcsolati természetűek szoktak lenni.
Aztán van például egy másik, majd’ minden esetben jelentkező “szakasz”, mégpedig amikor már mer kezdeményezni a csökkent vágyas, de! abbahagyja, amikor kiesik a saját biztonságos zónájából. Amikor először abba meri hagyni a közeledést és véget mer vetni annak, amiről már nem biztos, hogy élvezi és akarja, akkor megtörik a jég a tekintetben, hogy merjen nemet mondani. És addigra már minden pillanatban tudja, hogy élvezi e az adott dolgot vagy sem.
Ez azért fontos, mert eddigre már elérte tehát azt, hogy tisztában van a saját pillanatnyi vágyaival, (egyáltalán: megnyugodott, hogy nem “romlott el”), különbséget tud tenni újra a között, hogy kíván valamit vagy hogy nem kíván. És mer nemet mondani is. És a kapcsolatban ezt nem bünteti a másik fél sem, sehogyan sem, és ő sem bünteti magát vagy vár el magától olyat, ami nem autentikus.
Folytatás később…
